Tartalom és forma vagy tartalmas forma, formás tartalom. A kettő befolyással lehet egymásra? Alakíthatja egyik a másikat? Feltétlenül. És lehet együtt egy, egész, igazi, nem igazi, rész, akármi. Lehet-e, tud-e szereplésmentes lenni a nem élése, az anyaság, az apaság, a bármi? Nekem nem tetszik pl. a "női szerep/szerepvállalás" megnevezés. A szerep szó számomra azt sugallja, hogy nem igazi, eljátszott. A színpadon, a filmekben tetszhet. A hétköznapokban  a  szerepektől való mentességhez önismeretre van szükség. Az pedig bazi sok munkával járhat. Viszont a befektett energiával kialakítható a v-a-g-y-o-k. Szerintem a vagyokban nincsenek szerepek, ha esetleg megjelenik azzal a lendülettel le is lepleződhet, H O G Y az ott, akkor "csak" egy szerep. És hacsak nem egy filmben vagy színpadon vagyok, akkor lehet nem okés. Mert az élet nem egy "kib@ott" film. És hoppá, ha lelepleződik, akkor figyelés van, ha odafigyelés van, van koncentráció, akkor minden van. Lehet a vagy akkor is, ha semmi sincs. Azt gondolom, igazából semmi sincs úgy, mert csak úgy van, CSAK ÚGY lehet igazán. Lehet csend a zaj, zajongás a csend, formátlan a tartalom, tartalmas a forma, együtt egy, minden és semmi egy. Bármi akármi csak úgy, önmagában hordozva a mindent és a semmit. Értem, ugyanakkor aligha értem... 

¿

"A természet törvénye szerint a test elhasznált energiáit pótolni kell. A testnek szüksége van táplálékra. A természet úgy hat a testben, hogy ha a szervezetnek táplálékra vagy vízre van szüksége, akkor az emberben érzések és kívánságok keletkeznek, amit éhségnek és szomjúságnak neveznek. Az éhség és a szomjúság táplálék- és italhiányt jelent, és az embernek kötelessége testét táplálékkal és itallal ellátni. Az evés és az ivás a testben a vágyat kielégíti, a rend helyreáll, és ez örömteli megelégedettséggel jár. Az ember észrevette és élvezte ezt az örömet és kielégülést, és ezt az állapotot kifejlesztette öncélú "élvezkedéssé". Az ember ebben az esetben nemcsak azért eszik és iszik, hogy testének teljesítőképességét fenntartsa, hanem azért is, mert az evéssel és ivással a természet által meg nem engedett módon élvezni, kéjelegni akar. Nem elég az embernek az éhség és a szomjúság kielégítésével járó öröm és megelégedés: a messze az anyag felett álló értelmét lesüllyesztette arra a fokra, ahol mint a test rabszolgája, mindenféle izgatószerekkel akarja a testi élvezeteket fokozni. Akkor is, amikor a teste már rég ki van elégítve, és sem enni, sem inni nem kíván. Ennek a beállítottságnak felső fokát megtaláljuk egyébként magas kultúrát elért régi rómaiknál, akik már alaposan, megtöltött gyomrukat pávatoll izgatásával kiürítették, hogy a jóllakás felfokozott élvezetéből újra meg újra részesülhessenek. A túlizgatott  ízlelőszervek újabb és újabb kielégülést óhajtanak, amikor arra a testnek már semmi szüksége sincs. Így keletkezett a "civilizált étvágy"." (részlet Selvarajan Yesudian és Haich Erzsébet Sport és Jóga című könyvéből)

A bejegyzés megírására ihlettek jógát gyakorlók, barátok, ismerősök, akik a táplálkozásról érdeklődtek nálam, valamint a fentebb leírt gondolatok is erős motivációt adtak. Számomra a civilizátlan étvágy itt a civilizált (amit Yesudian remekül kifejt, ld. a bejegyzésem elején) ellentétét jelenti. A civilizáció magába foglalhatja  a természet rendjének megzavarását, annak felborítását, mindezáltal a test öncélú élvezetekre használásának az ösztönzését. Szerintem ez egy rendkívül kényelmetlen és kártékony állapotot tud eredményezni önmagukra és a környezetünkre nézve szintén. 

(kép @elephantjournal)

Mivel nem vagyok táplálkozási szakértő, ezért nem tudok és nem is szeretnék arról írni, sem beszélni, hogy ez vagy az az irányzat (vegán, vega, paleo, stb.) követése a jó vagy rossz vagy ilyen vagy olyan összetételű étkezés lesz számodra a megfelelő, csak javasolni tudom, hogy figyeld meg a működésed, fedezd fel a hátterét, majd ha úgy gondolod valami nem okés, változtass saját belátásod szerint, alkati sajátosságaid figylembevételével, esetleg látogass el egy szakértőhöz a témában.

Azt tudom, hogy egy igazi jógi vagy jógini egészen biztosan törekszik a táplálkozás terén is a harmónia kialakítására. Nálam ez a jellegű törekvés, változás, most úgy látom spontán, szinte meglepetésszerűen indult el nagyjából 3 évvel ezelőtt. Tehát nem úgy, hogy akaratommal elhatároztam, hogy márpedig így és így lesz, ha tetszik, ha nem. Majd fokozatosan alakult és nem ellenkeztem. Menetközben persze jöttek kihívások, repkedtek a démonok, néha csábultam/csábulok. Viszont arra lettem figyelmes, hogy többé már nem tudott/ nem tud olyan lenni, mint előtte, mikor egyfajta "tudatos civilizációban" voltam. Jelenleg erős érdeklődésem van az ájurvéda, a rendszeresség, a vegetáriánus táplálkozás, az alkohol- és cigarettamentes hétköznapok iránt, továbbá továbbra sem motiváció faktor az életemben a kávé fogyasztása és egyéb drogok használata. 

A jóga mentén közelítve a kérdéskört tanácsom összecsengeni látszik a tanáraimtól kapottakkal, valamint S. Yesudian, indiai származású, keresztény családból származó jógatanító szemléletével. Az alábbiakban újra tőle szeretnék idézni néhány mondatot a Sport és Jóga című könyvéből:

"... A jóga annyit jelent, hogy a természettel  és nem a természet ellen kell élnünk, cselekednünk... A jógi legyőzi az "étvágyat", és szabad utat enged a természetes "éhség" megnyilatkozásának... Legyen a táplálék természetes eredetű egyszerű vegyes koszt. A hindu húsmentes koszt egyáltalán nem feltétlenül követendő szabály, mert a húsevés szükségessége összefügg a klimatikus viszonyokkal... Vegyes koszt alatt azt érti a hatha jóga, hogy a hús ne legyen alapja, hanem csupán fűszere mindennapos táplálkozásunknak. A hangsúly  a gyümölcsön, főzeléken, nyers salátákon, a tejen, vajon és mézen van. Aki mindezt magának meg tudja szerezni, az a legokosabban teszi, ha egyáltalán nem eszik húst! A jóga magasabb, haladó fokozatain ez már követelmény is. De a világi életet élő nyugati növendék, aki kezdő fokon van, bár lehetőleg ritkán, de ehet húst. Minél több csonthéjas gyümölcsöt fogyasszon... A táplálék mennyiségének arányban kell állnia a szervezet szükségleteivel.... Nyugati jógázóknak teljesen elegendő a mértékletességre intő szabályok betartása... A mértékletesség és az ésszerű aszketizmus hirdetésében így egyezik meg a mohamedán hitrege, a keresztény Biblia, a tibeti lámák és az indiai maharsik ősi tanításaival..."