"The dark does not destroy the light; it defines it. It is our fear of the dark that casts our joy into the shadow."

Brené Brown

A #metoo kampány néhány történetéről szinte egyből az jutott eszembe, hogy klassz lenne, ha esetleg mindig, mind2 fél a személyes működését is megvizsgálná bizonyos történés után, ha van rá lehetőség, mert hasznos lehet megnézni, megkérdezni akár utólag, ha fájdalmas is, hogy:

-miért/hogyan kerültem bele adott kínos szituációba

-ha az értékrendem szerint a másik fél bunkón viselkedett, miért nem rendeztem le pikk-pakk, miért simultam bele adott helyzetbe, 

-végül miért határozom meg magam traumák, esetleg külső tényezők mentén

Másodjára pedig, a prevenció fontossága, mert ugye nincs safe-space.

A sokkal később gyűlölködők többnyire, véleményem szerint nem szerették, nem fogadták el önmagukat (teljes egészében vagy részletekben haragosak önmagukra), így sajnos lehet nem csoda, ha olyan helyzetekben találták maguk, amik rendkívül kellemetlenek lehetnek, traumát váltva ki ezáltal. Az önismeret ezekben az esetekben is fontos tényező. Önismeret szinte csak a safe-space mentes világba bátran csobbanva, így sok tapasztalatot gyűjtve szerezhető (persze olvasni is lehet róla vagy filmet nézni, stb.) és talán még vagány mentorok ráerősíthetnek, útba igazíthatnak. 

Szerintem erősen önismertet növelő, preventív hatással bírhatnak a harcművészeti tanulmányok, mert egy komoly, tradicionális oktatóval a  komfortzónán kivül zajlanak az órák. Nincs finomkodás, meg atyalapatyala. Egyik volt főnököm egyszer azt mondta, hogy le kell tudnom mondanom számomra jóleső dolgokról amikor munkáról van szó pl. a shaolin kung-fu edzésekről. Néztem rá. És magamba. Azért, mert engem nagy százalékban a kung-fu teljesen távol repít mindenfajta kényelemtől. 10 éve iratkoztam be, önszántamból és nem alakformálás miatt. Viszont csak pár éve kezdtem el látni a rendszerek gyakorlati oldalát. Egyre több élményem van a tornatermen kívül, a matracon túl a hétköznapokban. Sose felejtem el mennyire zokogtam, mikor egy adott helyzetben "beúszott" shifu mondása: “ha felmész a pástra, ne csodálokozz, ha megütnek.” és felismertem. A pást természetesen most szimbólum. A pástra pedig úgy érdemes fellépni, ha azt érdembeni felkészülés előzte meg. És azt követően is bármi történhet. Egy szívemet-lelkemet beleadtam felkészülés se garancia semmire. Azonban a tudat, hogy megtettem mindent annak érdekében, hogy ott, akkor "a legjobbat hozzam ki magamból" állapot tök lényeges, mert ennek fényében egy vereség is más tartalommal bírhat, átértékelődhet.

Tehát apukák, anyukák, kedves felnőttek és gyerekek! Barbie és ken képzők helyett vagy mellett bizalommal ajánlom pl. a fehértigris shaolin kung-fu által nyújtott lehetőségeket (megtanulhatsz határozottabban kiállni magadért, belső harcok megvívásában útmutatást adhat vagy éppen pont elindíthat rajta stb.)_www.fehertigris.hu

szeretet!

ॐ